Római katolikus templom
A római katolikus templom 1781. július 9-től 1783. november 5-ig épült, részben a török rombolás után megmaradt, ősi templom anyagából.
A homlokfal magassága 23,30 méter, a toronysisak magassága 7,00 méter.
Főoltára alatti üvegfülkében egy világszerte egyedülálló ereklye látható napjainkban is.
A Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéit Apponyi(II.)Antal (1782-1852) kapta XII. Leó pápától. Az ereklye 1833-ban került mai őrzési helyére, a mucsi templomba Apponyi(II.) Antal, aki diplomácia pályára került, 1820-26 közt Vatikánban volt követ. Ekkor kaphatta ezt a szokatlan ajándékot, amit tolnai birtokának e templomában helyezett el. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a család ősi fészke, a Nyitra melletti Appony is az ő birtokában volt. Annak ellenére, hogy a megye legjelentősebb ereklyéje, nem alakult ki számottevő kultusz körülötte. A csontvázat viasszal vonták be, ez adja szoborszerű kinézetét.
Plébánia, Helytörténeti gyűjtemény
A Jókai utcában, saroktelken áll ez a nagy méretű, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, mely a rajta elhelyezett márványtábla tanúság szerint 1745-ben épült. Déli oromzatán ovális padlásszellőző látható, a födém vonalában cseréppel fedett osztópárkány húzódik. Az épületben 2017. évi találkozó óta helytörténeti gyűjteménynek ad otthont, mely előzetes egyeztetés után tekinthető meg.
Az épület 2020. évben egy sikeres pályázat kapcsán új külsőt kapott.
Iskola épület
A plébánia épületével szemközt elhelyezkedő épület hosszú évekig adott otthont a falu iskolájának, mely 2006. évben végleg bezárta kapuit a kisdiákok előtt. Jelenleg az Együtt Mucsiért Alapítvány székhelye, egy varroda, valamint iskolamúzeum található az épületben. (A múzeum a helytörténei gyűjteménnyel együtt látogatható.)
Papd
A Tolnai-hegyhát egy kis rejtett zugába a hajdan volt Papd helyére invitállak benneteket. Ma már csak egy kápolna jelzi, hogy itt valaha egy virágzó kis falu állt.
Papd régi magyar település volt. Két részből állt, Alsópapd és Felsőpapd. Alsópapdon jobb feltételeket találtak az emberek a megélhetéshez, ezért az népesebb falu volt. Ez kitűnik az adó összeírásokból. Az 1552-es defter szerint a törökök 41 adózót írtak össze, míg Felsőpapdon csak hetet. A török hódoltság végére mindkét falu elnéptelenedik.
Az 1720-as évektől a környező falvakba ( Mucsi, Závod, Lengyel) betelepült németek gyakran keresték fel Alsópapd romos templomát imádkozni. Ekkortól alakul ki a németség körében a hely tisztelete.
A település dél-nyugati határában áll a papdi Mária-kápolna, melyet ma látható formájában 1930-ban emeltek. A kápolna a török időkben elpusztult. Alsó-Papd falu kis temploma volt. Ezt az 1720 körül itt megtelepedő mucsiak és a lengyeli németek többször felújították, Mária-kegyhelyként tisztelték.
A jelenlegi templom elődje 1882-ben épült. Az egyhajós, elő tornyos templom tornya sátortetővel, hajója nyeregtetővel fedett, mely a szentélyzáródás felett lekontyolt. A tetőidomokat bitumenes zsindely fedi. A torony egyszerű vakolatsávokkal osztott, hosszanti fémspalettás nyílások rejtették a harangot, melyet évekkel ezelőtt eltulajdonítottak. Az épület nyomott szegmentíves bejárata a toronyaljból nyílik, a nyílás feletti félkörös vakolatdíszben az építés évszáma olvasható. Az épület vakolt, a falmezők fehérre, a lábazat szürkére festett.
A 14 segítő szent tiszteletére felszentelt kápolna.
Mucsi híres szülöttei
Mucsiban született két, a háború utáni magyarországi németség számára jelentős személy, Hambuch Géza és Hambuch Vendel.
A 2014-ben elhunyt Hambuch Géza (1931-2014) évtizedekig volt főtitkára a Magyarországi Németek Szövetségének, a Neue Zeitung volt főszerkesztője, 2010-ig a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tagja.
A mucsi temetőben helyezték örök nyugalomba.
Dr. Hambuch Vendel (1940-2012) magyarországi sváb újságíró, történész, nyelvész, kisebbségkutató, számos magyarországi német nemzetiséggel foglalkozó könyv és monográfia szerzője volt. Szakterülete a fuldai nyelvjárás, és a fuldai apátság (Stift Fulda) területéről betelepített németség történetének és ennek a nyelvjárásnak (stifoller) a kutatása volt, mivel szülőfaluja, Mucsi is ebbe a nyelvjárásba tartozik. 13 megjelent könyve is ezt a témát járja körül. Életrajzírói megemlítik, hogy a kitelepítés elől kisgyerekként elbujdosott, s az események normalizálódása után szülőfalujában folytatta az általános iskolai tanulmányait. 2012-ben hunyt el.
Emlékszobor
A Dózsa György utca déli szakaszán, zöldterületen áll ez a kőből készült szobor.
A vállán tarisznyát viselő, távolba tekintő kisfiú szobrát Bleser Kornél, Amerikába települt mucsi lakos emlékére állították 2007-ben.
A szobor négyzetes vörös márvány talapzaton áll, melyen a következő felirat olvasható:
„Otthonomból elűzetve /kerültem én idegenbe/ de a honvágy hazahozott /most már itthon nyugodhatok.”
Alatta ugyanezen felirat németül is olvasható.